Hello minden rendben? ma arról fogunk beszélni a hangjegyek eredete és nem kezdhettük el ezt a témát anélkül, hogy a partitúráról ne kezdjünk el beszélni.
A kotta a zenészek egyik fő eszköze számára zeneműveket készíteni és előadni.
Úgy gondolják, hogy a hangjegyek az ókori Görögországból származnak, ahol a hangszerek által keltett hangok ábrázolására használták őket.
A görögök hét hangjegyet használtak, ún „hexachords”.
A hangjegyeket azonban később átvette a középkori és reneszánsz zene, és a zenei skálák ábrázolására használták.
A hangjegyek pontos eredete
O a feljegyzések megjelenése az ismeretlen és még mindig vita tárgya a tudósok között.
Egyesek úgy vélik, hogy a hangjegyeket a természet hangjai ihlették, például a madárdal és az óceán hullámai.
Mások azonban úgy vélik, hogy a jegyzeteket a természetben megtalálható matematikai arányok, például az aranymetszés alapján hozták létre.
Pontos eredetüktől függetlenül a hangjegyek az idők során fejlődtek, ahogy új hangszereket fejlesztettek ki és új zenei formákat hoztak létre.
AZ diatonikus skála, amely az zenei skála ma a leggyakrabban használt, mivel a középkorban fejlesztették ki, és hét hangjegyből áll, amelyek elnevezése az ábécé első hét betűje alapján történik.
Szimbólumok által képviselt hangjegyek
A jegyzeteket olyan szimbólumok is képviselik, mint például az ábécé betűi és zenei szimbólumok.
Az olyan zenei szimbólumokat, mint a kulcsok és a rúd, azért fejlesztették ki, hogy segítsék a zenészeket az írott zene olvasásakor és értelmezésében.
A kotta ma már a zene alapvető eleme, és folyamatosan fejlődik, ahogy új zenei műfajok jelennek meg, és új hangszereket fejlesztenek ki.
A hangjegyek másik érdekes aspektusa a hang fizikával való kapcsolata. Azonban minden hangjegynek van egy specifikus frekvencia, amit hertzben (Hz) mérnek.
Például az A hangot általában olyan hangként határozzák meg, amelynek frekvenciája: 440 Hz.
Amikor egy hangszeren egy húrt pengenek vagy egy levegőoszlopot fújnak, a keletkező hanghullámok frekvenciája határozza meg a hallható hangot.
Következtetés
A nyugati zenei lejegyzés hét hangból álló diatonikus skálán alapul: C, D, E, F, G, A és B.
Mert a kortárs zene sok más hangot és zenei skálát használ, mint például a pentaton skálát, amelynek csak öt hangja van, és a kromatikus skálát, amely 12 hangjegy van benne.
A kottaírás a zenei dinamika miatt a hangjegyeken kívüli információkat is magában foglalja
A dinamikus zenei ütem erős és gyenge, jegyzet időtartama (zenei figurák jelzik) és kifejező források, például a zenei tempó
A hangjegyek a zene alapvető részét képezik, és eredetük az ókori Görögországig nyúlik vissza.
Evolúció ment végbe, és ez átalakult különböző kultúrákká és zenei műfajokká, amelyeket ma akkordok, harmóniák létrehozására használnak, ugyanakkor érzelmeket és érzelmeket közvetítenek. érzések a zenén keresztül
“A zene az érzések hangon keresztüli kifejezésének művészete“
